1995. évi II. törvény A Magyarországi Református Egyház missziójáról

A Magyarországi Református Egyház népegyház és hitvalló egyház egyszerre. Hiszen
nemzedékről nemzedékre születnek bele a tagok és iktatódnak be a keresztség és konfirmáció
által népegyházunkba, s a megtérés és újjászületés által tagolódnak be hitvalló egyházunkba.
Ebből a valóságos és sajátos helyzetből kiindulva, a Magyarországi Református Egyház, Jézus
Krisztus missziói parancsának engedelmeskedve, a következő igék alapján a missziói munkát
törvényesen szabályozott, kiemelt feladatának tekinti:
“Nékem adatott minden hatalom mennyen és földön. Menjetek el tehát, tegyetek tanítvánnyá minden népet” (Mt
28,18–19).
“Nem tehetjük, hogy ne mondjuk el azt, amit láttunk és hallottunk” (ApCsel 4,20).
“Eszetekbe juttatom testvéreim az evangéliumot, amelyet hirdettem nektek, amelyet be is fogadtatok, amelyben
meg is maradtatok” (1Kor 15,1).
“Ahogyan engem elküldött az Atya, én is elküldelek titeket” (Jn 20,21).
“Kevésnek tartom, hogy Jákób törzseinek helyreállításában és a megmentett Izráel visszatérítésében légy az én
szolgám. A pogányok világosságává teszlek, hogy eljusson szabadításom a föld határáig” (Ézs 49,6).
“Aki azt akarja, hogy minden ember üdvözüljön és az igazság ismeretére eljusson” (1Tim 2,4).
A törvény megalkotásával a Magyarországi Református Egyház vallást tesz a Szentháromság
Istenbe vetett hitéről:
– az Atyáról, aki “egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne el ne vesszen, hanem örök élete legyen” (Jn 3,16).
– a Fiúról, aki “engedelmessé lett halálig, mégpedig a keresztfának haláláig” (Fil 2,8).
– a Szentlélekről, aki által erőt vesznek a tanítványok küldetésük teljesítésére “Jeruzsálemben, egész
Júdeában és Samáriában, sőt egészen a föld végső határáig” (ApCsel 1,8).
Az egyház által végzett misszió ezért az Atyától eredően, a Fiú iránti engedelmességben, a
Szentlélek hatalmával történik. Református hitünk szerint a misszió az Isten kegyelmi
kiválasztásának gyakorlati megvalósulása. Az egyház mintegy közhírré teszi az evangéliumot, hogy
akik üdvösségre választattak, de még nem hallották meg az életet mentő jó hírt, végre meghallják:
“a hit tehát hallásból van, a hallás pedig a Krisztus beszéde által” (Róm 10,17).
A misszió ezért Krisztusnak, az Ő egyházának – és benne Krisztus Magyarországi Református
Egyházának – az a szüntelen fáradozása, amely által az Ő gyülekezeteibe akarja gyűjteni Isten
választottait (Heidelbergi Káté 54. kérdés-felelet).
A misszió célja nemcsak az ember üdvössége, hanem mindenek fölött Isten dicsőségének a
szolgálata: “Őtőle, Őáltala és Őreá nézve vannak mindenek… Övé a dicsőség mindörökké” (Róm 11,36).
A Magyarországi Református Egyház a küldetésbe (misszióba) állító Szentháromság Istennek
engedelmeskedve, a “perzselő tüzet” (Jer 20,9), a “Lélek erejét” meg nem oltva (1Thessz 5,19), az
evangélium szavára szüntelen emlékezve és emlékeztetve, az egyházban folyó missziói munka
ékesen és szép rendben történő végzése érdekében az alábbi törvényt alkotja.
1. § A Magyarországi Református Egyház küldetéséből fakadó szolgálatát (misszióját)
személyválogatás nélkül végzi minden emberért:
(1) azokért, akik hallottak Krisztusról, de még nem fogadták be a Krisztust (gyülekezeti misszió);
(2) azokért, akik az egyháztól elidegenedtek, illetve elszakadtak (belmisszió);
(3) azokért, akik még soha nem hallottak a Krisztusban minden ember számára megjelent
üdvözítő kegyelemről (külmisszió).
2. § A missziói munkában az egyház minden tagjának feladata, hogy élőszóval, hitből fakadó
cselekedetekkel, valamint példaadó élettel tanúskodjék a Jézus Krisztusban megjelent
üdvösségről.
3. § A misszió szervezéséért és végzéséért az egyház fokozatos testületei és megválasztott
tisztségviselői kiemelten felelősek.
4. § A missziói munka megfelelő személyi, anyagi és tárgyi feltételeinek megteremtése mind az
egyes egyházközségeknek, mind a fokozatos egyházi testületeknek egyenként és közösségben
hordozandó feladata.
5. § A gyülekezeti misszió főbb területei:
(1) Isten igéjének hirdetése szóban, írásban és a kommunikáció modern eszközeivel, gyülekezeti
alkalmakon és azokon kívül,
(2) Isten igéjének hirdetése a sákramentumok (keresztség és úrvacsora) kiszolgáltatása által,
(3) gyülekezeti evangélizáció és réteg-evangélizációk (például gyermek-, ifjúsági- stb.),
(4) a Jézus Krisztus személyéhez elvezető katekézis családi, gyülekezeti, iskolai, közösségi és
egyéb formái,
(5) a gyülekezet tagjainak rendszeres látogatása – különös tekintettel a betegekre, gyászolókra, a
szétszórtságban (szórványban) élőkre,
(6) a gyülekezet tagjainak diakóniai gondozása, a valamilyen ok miatt hátrányos helyzetűek, a
kísértéseknek fokozottan kitettek, a segítségre szorultak támogatása,
(7) a gyülekezet közösségében újjászületettek, a Krisztushoz megtértek lelkigondozása és további
gyülekezeti szolgálatokra való felkészítése (bibliaórák, imaórák, gyülekezeti biblia-iskolák, felnőtt
katekézis, tanfolyamok, csendesnapok).
6. § A belmisszió főbb területei:
(1) evangélizációk,
(2) fiatalok közti misszió minden korosztálynak (gyermekek, általános- és középiskolások,
szakmunkásképzősök, főiskolások, egyetemi ifjúság között),
(3) konferenciák, tanfolyamok, továbbképző alkalmak,
(4) a társadalom széles rétegeinek az evangéliummal való találkozását munkáló kulturális alkalmak
(irodalom, zene, művészet),
(5) missziói célú intézményhálózat létrehozása és működtetése (börtön-misszió, cigány-misszió,
házasság- és családsegítő-misszió, iszákosmentő-misszió, kallódó ifjúságot mentő misszió,
kórház-misszió, lepra-misszió, menekült-misszió, mozgáskorlátozottak-missziója, telefonlelkigondozás,
vak- és siket-misszió, illetve a szükséghez képest további intézmények és
szervezetek létrehozása),
(6) a magyar honvédség, határőrség és rendőrség körében végzendő missziói munkát külön
egyházi törvény szabályozza.
7. § A belmisszió különböző területein mind a gyülekezetek, mind a fokozatos egyházi testületek
egymással egyeztetve végzik a szolgálatok reájuk eső részét.
8. § A Magyarországi Református Egyház kötelességének tartja, hogy részt vegyen a világ
evangéliumi egyházainak a külmissziói munkájában. Tagjain vagy intézményein keresztül
bekapcsolódhat a külföldi testvéregyházak ilyen jellegű szolgálataiba, illetve saját szervei útján is
végezheti azt, tudva, hogy ilyen irányú szolgálata része az Isten országáért munkálkodó keresztyén
világmissziónak.
9. § A Magyarországi Református Egyház iskolarendszerének kiépítésében, illetve a meglevő
iskolák tantervi szabályzataiban kiemelt fontosságúnak tartja a missziói célú képzési formák
létrehívását.
10. § A Magyarországi Református Egyház kötelessége, hogy szervezetének minden szintjén
tervezze a missziói feladatokat, és azok teljesítését munkálja.
(1) Ennek érdekében egyházközségi, egyházmegyei, egyházkerületi és zsinati bizottságokat
szervez, amelyek tervezik, ösztönzik, és évente összegezik a missziói feladatokat és azok
teljesítését. Munkájukról évente beszámolnak az őket létrehívó testületnek (presbitériumnak,
közgyűlésnek, Zsinatnak).
(2) A presbitériumok és a fokozatos testületek éves költségvetésükben a missziói munkák
végzésére szükséges fedezetet biztosítják.
(3) A missziói készség ápolása érdekében évente minden egyházközségben missziói napot kell
tartani.
11. § A Magyarországi Református Egyház meglevő szervezetein keresztül testvéri kapcsolatot
tart fenn a világ bármely részén élő magyar reformátusokkal, és értük kiemelt missziói felelősséget
hordoz. A Magyar Református Egyházak Tanácskozó Zsinatának és a Magyar Reformátusok
Világszövetségének missziói szempontból is alkotó tagja.
12. § A Magyarországi Református Egyház a bel- és a külmisszió munkamezőin együttműködik
azokkal az egyesületekkel, szövetségekkel és mozgalmakkal, amelyek a Magyarországi Református
Egyház tagjaiból alakultak, s amelyek tanításai a Szentírással és egyházunk hitvallásaival
megegyeznek. Együttműködésre törekszik minden olyan más felekezetű, felekezetközi és egyéb
szervezettel, amelynek céljai e missziói törvény szellemével egybeesnek.
13. § A Magyarországi Református Egyház missziói céljainak munkálása során együttműködik a
világ valamennyi református (presbiteriánus) egyházával.
14. § A Magyarországi Református Egyház az egymástól tanulás (1Kor 13,9), a Szentírásból jobbra
taníttatás nyitottságával vesz részt a hazai és nemzetközi, felekezetközi egyházi szervezetek
szolgálatában.
Megállapította a Magyarországi Református Egyház 1991. február 27-én megnyílt X. Zsinatának
13. ülésszaka. Kihirdetésre került a Református Egyház c. folyóirat 1995. decemberi számában.